Éppen egy éve a tavalyi díjesős filmnél hagytam abba blognaplóm írását. Ideje tehát az idei apropóján feljegyeznem, hogy labilitása okán döntésképtelen karaktert alakítani a legnehezebb színészi feladatok egyike, különösen akkor ha királynő az illető. Nos ez sikerült maradéktalanul Olivia Colmannak, "A kedvenc" című, az év filmjének tartott szuper moziban. Persze a másik 2 szereplő sem piskóta: Emma Stone és Rachel Weisz éppen, hogy a királynő labilitását kihasználó "karriert építő" ellenpélda. A Sir Winston Churchill emlékirataiból (felmenői levelezése a forrás) és a brit történelmi tényekből építkező nagyszerű "revü" úgy lesz maradéktalanul művészi alkotás, hogy egyszerre élvezhetjük a helyzetekben bontakozó, nem kevés humorral és iróniával átszőtt pszichodrámát káprázatos környezetben. A korhűséghez mindezek mellett Vivaldi zenéje is hozzájárul és tökéletes hangulatát is kapjuk a felsejlő 18. századnak. Kötelező mozi leginkább felnőtteknek, maradéktalan filmélmény !
E szösszenetet még a díjeső előtt jegyeztem fel. Hasonlóan amint a tavalyi díjazottat is korábban mint kategóriák jelöltjét nézhettem hazai moziban.
