Aranypinty, sorsfilm: a több szálon futó, érdekesen szerkesztett filmben végül puzzle játékként áll össze a történet. A két és fél órás mozi a maga epikus módján visz végig a festményhez kötődő nehéz sorson, amint Balzac híres Szamárbőr című regényében a francia író.
(Bizony voltak "áthallások" a saját életem történetével. Szeretteink elvesztése a vég kezdete is lehet, szerencse és erős személyiség kell a feltápászkodáshoz.)
Kár volt a hazai kritikának a mélységekbe lehúzni, számomra voltak értékei, végig lekötött és -nyilván nem felhőtlenül- kikapcsolt, sőt szórakozatott. A texasi élet primitívségét feltáró képsorok felkavaróak voltak.
A filmes műfajon viszont elgondolkodtam: thriller, pszichodráma, sőt akciófilm jeleneteivel kétségeket hagyott rendezője szándákairól. Nicole Kidman játéka kiragyagott.
https://www.youtube.com/watch?time_continue=1&v=Wh4AM7voCXM
https://www.youtube.com/watch?time_continue=1&v=Wh4AM7voCXM
